Képek

Képek

Oldalak

Lilypie Fifth Birthday tickers

Lilypie Fifth Birthday tickers

2011. május 29., vasárnap

Gondolatok..


A mai napunk is korán kezdődött...Már teljesen hozzászoktam, a hat-fél hetes keléshez, biztos nem is tudnék mondjuk nyolcig aludni!!! Az meg hogy kilencig? Micsoda hátborzongató gondolat...Mi a jó a korai kelésben? Sokkal hosszabb a nap! Hétvgén is, ha "ügyes" vagyok tízre készen vagyunk a reggelivel, összepakoltam, a leszáradt ruhákat összehajtogattam, lement az első adag mosás, csak gyorsan ki kell teregetni, fiúk felöltöztek a fogmosás még vissza van én is magamra kapok valami "göncöt", tízórai bepakolva és indulhatunk is!! Persze hétköznap csak az ovira összpontosítok, hogy időben odaérjünk...ilyenkor a reggeli pakolás elmarad de egyik leghűségesebb Társamat a Mosógépet mindig bekapcsolom, ha nem teszem szinte rosszul érzem magam.
Másik Jó Barátommal a Porszívóval később van randevúm.
Én a munkáltatók helyében kapkodnék az Anyukák után, hiszen ők azok, akik míg mások még a lábukat sem dugták ki a meleg takaró alól már százszor körbe futották a lakást, etettek, itattak, pakoltak, mostak, vasaltak, millió "fontos" kérést teljesítettek, öltöztek és öltöztettek, indultak, odaértek, rohantak ide-oda, a logisztika a kisujjukban...bevásároltak, főztek, elhoztak, játszótereztek, vacsoráztattak, fürdettek, meséltek, mosogattak, pakoltak, készültek a másnapra,majd kidőltek.....
Én most már a kidőlés fázisába kerültem, megyek is aludni..mert ugye korán kezdődik a Nap!!!

2011. május 28., szombat

Dínó Park









Régen volt már, hogy a délelőtt nagy részét pizsiben töltöttük, de ma valahogy ez történt. Persze ez nem azt jelenti, hogy a srácok délig aludtak csupán, hogy mindenki elszöszmörgött az éjszakai szerelésében, mivel kivételesen sehova sem "rohantunk". Peti picit pihenhetett, csüt és péntek este is "bulizott", úgyhogy ráfért. Én pedig gyerekeztem....Közben a fejemben megszületett a nagy ötlet, hogy menjünk el a Hárfa-ba (bevásárlóközpont) ebédelni és utána nézzük meg a tetején kialakított szabadtéri Dínó parkot. Lightos program, semmi "stressz", utazás...
Dél körül sikerült elindulni és 20 perc alatt már ott is voltunk.
A park vicces volt, a fiúknak bejött. Tanulgattuk a dínók nevét (nem egyszerű).
A műanyag óriások mozognak is, pár dínónak már hiányzik a farka vége ahogy a gyerekek rángatják, csimpaszkodnak rajta. Megörökítették a Jurassic Parkból a lezuhant helikoptert is.
Petivel azon röhögtünk, hogy milyen mókás lehet, mikor felébredsz, kinézel az ablakodon és egy hatalmas Diplodocus néz veled farkasszemet!
Mivel a fiúk jól viselkedtek így kiérdemelték a fagylaltot, majd a délutánt egy Spar-os bevásárlással zártuk.....
Tegnap elfelejtettem írni, de persze megint vittünk ajándékot a koncertre.
Beni&Dani készültek, az oviban rajzoltak és a koncert után oda is adták. Éva nagyon megköszönte és a fiúk nagyon örültek!!

2011. május 27., péntek

Koncert




Ma ovi után koncerten voltunk a fiúkkal. Korpás Éva autentilus népzenei koncertjén. Nagggggyyyon tetszett!! Vettünk egy CD-t is!! A gyerkőcök lelkesen táncoltak, Beni végig bírta, Dani picit hamarabb kidőlt. Mindenki nagyon élvezte, a szülők is!!!

PMCS vacsi

Szerda estére kimenőt kaptam. Nagyon rendes voltam, mert mire Peti hazaért sült a vacsora, fiúk lefürödve ültek a TV előtt és nézték az esti mesét. Mióta ilyen jó idő van, a napirendünk, pontosabban esti "rendünk" megváltozott, mert a fiúkkal olyan koszosan, homokosan jövök haza a játszótérről, hogy egyszerűbb és hatékonyabb egyből bedugni őket a fürdőkádba. Mindig tiltakoznak, de nem engedek belőle, mert a lakás percek alatt homokozóvá változna.
Még nem írtam, de 3 hete megismerkedtem Judittal a játszótéren. Hallottam, ahogy magyarul beszél a kisfiához és leszólítottam. agyon megörültünk egymásnak, azóta többször is randiztunk a játszin, Samu, Judit másfél éves kisfia totyog a fiúk után és még a férjeket is összehoztuk! Hétfőn mennek squasholni!
Szóval őt is meghívtam a vacsira és mivel öt percre lakunk egymástól együtt mentünk és jöttünk. Az este jól sikerült, volt sok ismerős és sikerült új embereket is megismerni, pl Hargitai Beát. Kértem eg ykis fejtágítást, mert nem igazán ugrott be, hogy ki ő, mi ő, aztán az infókat itthon Peti kiegészítette még egy-két fontos tudnivalóval...A belváros nagyon hangulatos volt ahog a villamos felé sétáltunk a kivilágított macskaköves utcák, a teli éttermek, sörözők. Megszerettem ezt a várost, jó érzsé itt lenni, jó érzés, hogy vannak ismerősök, hogy hívank mindenféle programra, kirándulásokra. A vacsiasztalnál kb 15 en ültünk expatok, vannak követségiek, akik 4 éves kiküldetésen vannak és mindenki, de kivétel nélkül mindenki azt mondta, hogy nem akar visszamenni Mo.-ra. Ajánlhatnak pirospaprikát, foghagymát, vagy egy tál lecsót, de mindent meg fog tenni azért, hogy itt maradhasson....Vajon miért?

2011. május 24., kedd

Super Guys


Hétfőn voltunk beszélgetni az óvodavezetővel. Ez volt az első fogadó óránk!
Angela nagyon lelkesen ecsetelte a fiúk „érdemeit”. Rengeteg pozitívumot felsorolt, többek között, hogy a fiúk mennyire lelkesek, milyen aktívak, imádják a feladatokat, élvezik a játékokat, nagyon gyorsan megértik, felfogják az instrukciókat. Jellemző, hogy annyira koncentrálnak, hogy hamarabb reagálnak, mint azok a gyerekek, akik már jobban értenek angolul.
Könnyen beilleszkedtek a környezetbe, már angolul válaszolnak több kérdésre, nem csak együtt játszanak, hanem nyitnak a többiek felé is.
Nagyon szeretik a fiúkat, új színt vittek a csoportba, állandóan vidámak, fogékonyak a bolondozásra.
Az angol nyelvvel egyre jobban boldogulnak, Beni kommunikatívabb, többet beszél, sokszor storyzik magyarul is (már Angela is tudja magyarul mondani: pisilni kell), Dani kicsit visszahúzódóbb, nem beszél annyit, viszont ő is lelkesen közreműködik.
Angela szerint rengeteget esznek, gyümölcsöt-zöldséget vegyesen. Mindig megpakolják a tányérjukat és vígan falatoznak. Ha valami ismeretlen étellel találkoznak kíváncsian megkóstolják, nem zárkóznak el az újdonságok elől. Rákattantak a három ágú kis műanyag villákra és mindig haza akarják hozni őket (egy van már itthon). Persze ezt nem szabadna, de a fiúk különböző cselekhez folyamodnak, hogy egyet-egyet zsebre vágjanak. Angela is rájött, hogy mennyire kifejező a szemük, már gyorsan felismeri a turpisságot. Múltkor Dani a WC-ben bukott le, ahogy a farzsebéből hámozta ki a Kincset. Egyébként ez is változott már, az elején együtt jártak pisilni, de most már külön is kimennek, nem követik egymást.
Kaptunk Róluk egy-egy két oldalas elemzést tele pipával!
Nagyon örültünk, hogy ilyen jó véleményt hallottunk!
Vállon veregethetjük magunkat: Klassz Fiaink vannak!!!

2011. május 22., vasárnap

Vidéken










Szombaton reggel elutaztunk Pribenice-be, az Iglice Egyesület által szervezett tavaszi táborba. Tábor városát elhagyva (ide még vissza kell jönni és megnézni)eltévedtünk, 2 db GPS-el sem találtuk meg a helyes irányt, a kütyük mentségére legyen szólva, hogy kicsit lementünk a térépről, kis falvakban kóvályogtunk.
Peti bement egy lepukkant kocsmába segítséget kérni és szerencsére a "részeg" kiszolgáló picit beszélt németül. Peti kezébe nyomott egy kriksz-krakszokkal tele rajzolt A4-es papírlapot, első ránézésre nem bíztam a sikerben...De aztán csodák csodája megtaláltuk a kopott táblát és innen már csak egyenesen kellett haladnunk.
A Panzió egy kis völgyben, az erdő közepén, közvetlenül a Luznice folyó mellett fekszik. A környezet idilli volt, körbe vett bennünket a természet, a szállásunk már hagyott némi kívánnivalót maga után. Először is valószínű, hogy régen nem takarították ki rendesen a szobákat, másodszor pedig nagyon hideg volt a házban. Én ráadásul a meleg pizsimet itthon is felejtettem, úgyhogy farmerban és pulcsiban bújtam be a takaró alá és már csak a zuhanyozás gondolatától is kirázott a hideg. Lassan Peti is felöltözött, a rövid újjú pólóra felkerült egy pulcsi, sőt még zoknit is húzott!! A gyerkőcöket jól betakartuk, ők is melegítőben aludtak, de mikor Peti éjszaka megnézte őket, mint a békák kiterülve feküdtek, természetesen ohne takaró. Remélem nem fáztak meg....
A másik dolog ami elég silány volt a kaja. A szakács bácsi nem állt éppen a helyzet magaslatán, kitűnően főzött íztelenül, minden fantázia nélkül.
De nézzük a pozitív oldalát legalább nem nekünk kellett megcsinálni.
Viszont jó kis programokat szerveztek, és sikerült pár családdal megismerkedni. Talán mi voltunk az egyetlenek akik nem beszéltek csehül, a többiek vagy Csehországban élő szlovákiai magyarok, vagy szlovákiában élő szlovák-magyarok voltak.
Kipróbáltam a fonást, készítettem egy övet, a fiúk teljesen rákattantak az agyagozásra, egy kisebb papírdoboznyi alkotást hoztunk haza. Volt még kosárfonás, kötél sodrás, csináltunk papírlabdát, virágtündért szalvétából, nálam a befutó a helyes virág kitűzők készítése lett, Petinél pedig az íjászat. A szombat esti táncház nagy siker volt a gyerekek körében, de a fiúk nem bírták végig, Danika fél tízkor le akart feküdni. Nem is csodálkoztunk, hiszen annyi minden történt!
Mind a két napon gyönyörű idő volt, a kretívkodás mellett labdáztunk, ping-pongoztunk (Beni igaz, hogy alig látszik ki az asztal mögül, de sokszor sikeresen szervál), próbáltunk tollasozni, beszélgettünk szóval egy percig sem unatkoztunk!

2011. május 20., péntek

Péntek



Ismét visszatérek még a múlt héthez, a péntekhez. Mivel nem volt ovi, délután elmentünk biciklizni a Ladronka parkba. Mondták a fiúk, hogy először bicajozni akarnak. Kivettem a járgányokat az autóból és gyerünk, én futólépésben utánuk, persze az elmaradhatatlan hátizsákommal és a kezemben szélkabátokkal (amik teljesen feleslegesek voltak). A lendület egészen a játszótérig tartott. Majd rövid játék után Dani meglátta, hogy a homokos foci és röplabda pályára be lehet menni. Következő pillanatban már nyöszörgött, hogy kell neki a labda és menjünk mi is le a homokba. Ok, kocsihoz vissza, biciklik betesz, labdák, homokozó kivesz. Visszasétáltunk és lementünk a pályákhoz. Egy Anyuka szólt, hogy ez külön pénzbe kerül, az étterem recepciójánál kell fizetni, de ők itt maradnak egy óra hosszat, úgyhogy legyünk itt nyugodtan. Olyan gyönyörű idő volt, hogy a fiúkról és magamról is egyből lekaptam a zoknit, szandált, cipőt és végre mezítláb rohangáltunk.
Nagyon jóleső érzés volt, magunkba szippantottunk egy kis Földenergiát! Fociztunk, próbáltunk röplabdázni, közben csatlakozott több gyerkőc is. "Imádok" Fiús Anyukának lenni, minden délután a focipálya kapujában állni és győzködni Danit, hogy menjen már kicsit hátrébb és onnan rúgjon. Képes olyan erővel megrúgni a labdát, hogy győzöm védeni magamat!! Egyébként teljesen rá van kattanva a focira, Beni is rugdos, de nem akkora lelekesedéssel.
Miután letelt az egy óra elhagytuk a forró homokot és ismét játszótér következett. Végül rájöttek, hogy még nem is bicikliztek, tehát ismét elgyalogoltunk az autóhoz, homokozó, labdák betesz, biciklik kivesz és irány. Ekkor már Peti is csatlakozott, gyorsgyaloglásban követtük a fíúkat és egy kisebb táv megtétele után végre indulhattunk haza! A képen látszik, hogy teljesen kipurcantak....( én is)

Královská Zahrada






Múlt héten végre sikerült rávenni a fiúkat, hogy átsétáljunk az ovival szemben található Királyi Kertbe. Már az első pillanatban megtetszett és lelkesedésem csak foozódott ahogy sétáltunk a matuzsálem fák, gyönyörű virágok, bokrok, kutak, épületek között. Fűre lépni szigorúan tilos!!!
Fiúk hozták a kis vödreiket és abba gyűjtötték a lehullott virágszirmokat, tobozokat, kincseket amik a járda mellett hevertek. Megcsodáltuk a Labdaházat (itt eredetileg teniszt játszottak) és a Belvedere Palotát (Nyári palota) ma kiállítóterem, valamint a Zenélő Szökőkutat, a szökőkútnál pedig a szívárványt.
A kilyáratnál ami közvetlenül a vár bejárata egy árnyékos udvarrészben vadász madarakat lehet nézegetni és fényképezni.
Ez egy olyan kert amit mindenkinek látnia kell aki Prágába látogat. (Azt hiszem ezt még többször le fogom írni, mert azóta láttunk még egy gyönyörű kertet csak még ezzel adós vagyok.)

2011. május 18., szerda

Szösszenet...

Nemrég írtam arról, hogy Dani milyen korán kel. Tegnap háromnegyed hatkor rugdosott ki az ágyból, ma pedig négyen ébredtünk egy ágyban....Ezek aztán igazán a pihentető éjszakák!!!!
Először Beni jött, aztán pár órával később Dani. Beni az ágy fejénél feküdt persze keresztben (képtelen velünk párhuzamosan aludni), Danit lehúztam az ágy közepéig, én is ott kuporogtam mellette, csak nekem lelógott a lábam. Micsoda kényelem!!!
Extra pozitúrákat kellett felvennem, és többször arra "ébredtem", hogy Beni csupasz talpai a fejemen landolnak..... Ahogy megmozdultam, Dani is megmozdult és bújt hozzám, így elvetettem azt az ötletemet, hogy kimenjek a nappaliba.
Peti valahol az ágy másik szélén, de ő legalább teljes hosszában az ágyon feküdt....Ma önként keltem hatkor!! Inkább a zuhanyt választottam, mint még egy óra görnyedést. Jelentem Danit úgy kellett fél nyolckor felkelteni!!
Na de erről jutott az eszembe, hogy otthoni szabadságunk alatt elmentünk Petivel két éjszakára Sümegre a Hotel Kapitányba. Csak ketten...Miután beléptünk a szobánkba és lehuppantunk az ágy szélére meghallottuk a szomszéd szobából átszűrődő hangokat: Minimaxot és legalább két, de valószínű még több gyerkőc sikongatását....Egymásra néztünk, majd Peti szó nélkül felállt és kivonult a recepcióra, majd 10 perc múlva visszatért és közölte, hogy költözünk a folyosó másik végébe, gyerekmentes övezetbe.....Tudtam, hogy ezért ment és hogy nem kell kipakolnom.....

Dani rajz


Ezt a rajzot Dani ma este készítette. Nem szabadott megnéznem csak amikor már befejezte. Szerintem ez eddig a Fő műve!!! Nagyon megdícsértem!!!!!
Ugye milyen szép!!!???

Lyukas naci...


Ma reggel Beni észrevette, hogy lyukas a pizsama nacija pont a lába között (ejnye-bejnye Anyuka!!!).
Arra a következtetésre jutott, hogy biztos akkorát nőtt a kukija hogy már nem fért el, ezért, hogy nagyobb helye legyen a kukija kilyukasztotta a nadrágját.........
Tipikus Férfi gondolkodás.....az eszébe sem jutott, hogy elengedett a varrás...

2011. május 16., hétfő

Holiday





Ma reggel elindultunk az oviba. Szokásos módon, minden fontos (váltóruha) és kevésbé fontos (kis autó, Zsuzska, könyv)cuccal felszerelkezve és amikor odaértünk meglepődve vettük észre, hogy a bejárat le van lakatolva!!! Egymásra néztünk és egyből eszembe jutott az a mail amit Angelina még a múlt héten küldött körbe és amit úgy látszik mi nem olvastunk el pontról pontra.....
A mai terveim egy szempillantás alatt szerte foszlottak, pedig még Petinek reggel fogadkoztam is, hogy eddig még soha nem tettem, de ma hazajövök és lefekszem egy órára...Dani az elmúlt napokban rendszeresen hat órakor kel, kipattan a szeme, átjön hozzánk, bebújik mellém, még reménykedek, hogy visszaalszik, de a következő percben már megszólal, hogy Anyu keljünk fel, én kialaudtam magam...Neeeeeeeeeeeee!!!!!!!! Ma három negyed hatkor keltett és mivel napközben nem szoktam a fenekemen csücsülni, így most már érzem, hogy egy "kicsit" kóma vagyok. Remélem a biológiai órája hamarosan helyreáll, mert ha így folytatja, nekem is este kilenckor ágyba kell bújnom. Dehát nem volt mit tenni pápát intettem a láblógatásnak és célba vettük a villamos megállót. A B terven kezdtem törni a fejemet. Felvetettem pár lehetőséget, de végül engedtem a nyomásnak, irány az állatkert!!!
Otthon kipakoltam, bepakoltam, és már indultunk is! Ahogy az autóval kihajtottunk a garázsból elkezdett esni az eső..Szerencsére mire elértük az állatkert bejáratát el is állt. A fiúk letették a nagy esküt, hogy nem fognak zsibbadni, hisztizni, és egymás macerálását is a minimálisra csökkentik, így bátran vágtam neki a több órás "túrának".
Az állatkert eddig mindig jó programnak bizonyult, most is bejött!! A fiúk vezették a kis villamost, lovagoltak pónin, etették a kecskéket, mászókáztak, homokoztak és persze állatokat nézegettek. Mivel Budapesten nem jártunk rendszeresen az állatkertbe így új éményt jelentett, hogy a múlt hónapban még aprócska kecskegida mekkorát nőtt és hogy a gorilla baby is nagyobb már a fiúknál! Öt órára értünk haza, kellemesen elfáradva. A fiúk elaludtak a kocsiban, de olyan mélyen, hogy felhoztam őket a lakásba és meg se mukkantak. Hagytam őket egy órát aludni, addig legalább elkészítettem a vacsorát. Peti mikor hazaért egymás szavába vágva tartottak élménybeszámolót a nap történéseiről...

2011. május 15., vasárnap

Fürdés


Dani rájött, hogy milyen jó úgy fürdeni, hogy elfekszik a kádban és a fejét hátra hajtja a vízbe. Kéri, hogy beszéljek hozzá és figyeli a hangokat. Ezt az új felfedezést mindenkinek újságolja és nagyon meg van elégedve a teljesítményével.(Dani nyelvre lefordítva: már tudok háton úszni). Ezzel a mutatvánnyal addig nincs is probléma amíg egyedül van a kádban, de ketten már nehezen férnek el ebben a pozícióban. Ma este óriási botrány tört ki, mikor mind a ketten ezt akarták csinálni. A végén Dani belenyomta a sampont Beni szájába, aki persze habzó szájjal tesója nyakába vetette magát közben prüszkölt, köpködött. Alig lehetett szétválasztani őket. A végén Beni negyed órán keresztül öblögetett a zuhanyrózsával......Lehet, hogy kicsi a kád???!!!!

Kunice








Múlt hét végén, szombaton látogattunk el ide, ebbe a Prágától 15 km-re fekvő helyes kis faluba. Itt található a Berchtold kastély (szálloda) és körülötte egy szép park, ahol a gyerekek bekukkanthatnak a Manóvilágba és miniatürben nézegethetik Csehország híres kastélyait, várait. Egy ici-pici állatkertet és játszóteret is kialakítottak. Kellemes időtöltés volt. A fiúk kipróbálták az építőjátékot, a célba dobást, a gólyalábon járást és persze a játszótér összes mászókáját.
Sajnos az "étteremben" nem volt túl nagy a választék (vagy kolbász, vagy mélyhűtött pizza), így inkább úgy döntöttünk, hogy egy közeli bevásárló központban ebédelünk. Aztán következett a nap "fénypontja" a bevásárlás. Elautókáztunk a reptér melletti Albert élelmiszer áruházba. Itt még nem jártunk és kíváncsiak voltunk, hogy milyen a választék. A parkoló az épület tetején kapott helyet, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a reptéri hangárokra. Petinek eszébe jutott, hogy vásárlás után menjünk ki a reptérre és nézzünk körül. Így is lett, kisétáltunk a teraszra és egy órán keresztül figyeltük az érkező és felszálló gépeket. A fiúknak nagyon tetszett, persze rengeteg kérdésük volt.....

Nose in Nose


David ovóbácsinak mindig van valamilyen zseniális ötlete, most éppen ezt mutatta a fiúknak..

Dícséret

Csütörtökön és pénteken is megdícsérték a fiúkat az oviban! Elkezdtek rövid mondatokat alkotni angolul!!!! Az ovónéni és az ovóbácsi szerint is nagyon ügyesek, ők is meglepődtek, mikor meghallották.
23.-án megyünk beszélgetésre az ovivezetőhöz, kíváncsi vagyok, hogy mit fog mondani...

2011. május 11., szerda

Rózsa


Dani életében először virágot ajándékozott egy ovis társának Izinek. Azt a bizonyos szál rózsát még vasárnap egy bevásárló központban kaptuk Anyák Napja alkalmából, majd oda ajándékozta Tamásnak Peti barátjának, akivel vasárnap találkoztunk és végül búcsúzáskor visszakérte.
Hétfő reggel szépen kivette a vázából, keresett egy nagyobb papírt, abba becsomagolta és kijelentette, hogy ezt most elvisszük az oviba és odaadja Izinek. Meglepődtem a határozottságán, persze ez egy jó ötlet, Izi biztos örülni fog, bíztattam.
Az oviban aztán szóltam az ovónéninek, hogy kinek hoztuk a virágot és izgatottan vártam a délutánt.....
- Örült Izi a virágnak? kérdeztem
- Igen, az ovónénivel odaadtuk..
- Hazavitte?
- Általánosságban azt hiszem hazavitte, de nem biztos...
Paff ennyi volt, többet nem tudtam meg.......

Anyák Napja


Csütörtökön, az oviból hazafelé tartva Beni egyszer csak megkérdezte:
- Anyu, hol voltunk akkor, mikor Beni és Dani még nem volt?
- Fent laktatok az Égben, a csillagok között és válogattatok a szülő "jelöltek" között, hogy hova akartok megszületni.
- Ugye Anyu akkor mi jól választottunk?
- Hát ezt Ti tudjátok, jól választottatok?
- Igen, nekünk van a legjobb Anyucink és Apucink!

Én ezt kaptam Anyák Napjára! Köszönöm!

Csehországban egyébként egy héttel később ünneplik az Anyukákat, mint Mo.-n és mi még megtoldottuk ezt egy nappal. Hétfőn este ünnepeltünk, kaptam egy finom tortát, virágokat és sok puszit....

Sebő koncert


Május 4.-én szerdán Sebő koncerten jártunk a Magyar Kultúra Házában. Hírtelen jött az ötlet, hogy elvigyem a fiúkat, de jól tettem, mert tetszett nekik a program.
A többi gyerkőccel együtt vidáman ugráltak a zenére, énekelték a Bóbitát, ismerkedtek a hangszerekkel. Az előadás végén a szervezők rózsacsokrokat ajándékoztak a zenészeknek. Beni ezt látva totál fellelkesült, előkapta az oroszlános táskáját, kirántotta belőle az oviban aznap készített rajzait és büszkén felvonult velük a színpadra, majd a meglepett "bácsik" kezébe nyomta azokat. Ők vigyorogva nézegették a papírlapokat és remélem, hogy még most is őrzik valahol a "műveket". Beninek csak úgy csillogtak a szemei, imádnak adni...Volt már hogy rajzokat készítettek a társaknak, külön vittek húsvéti ajándékokat az ovónéniknek, ovóbácsiknak. Ma vacsora után Beni kijelentette, hogy elviszi a gumicukrot holnap az oviba, de azt fogja mondani a többieknek, hogy nem two, hanem one! Jót nevettem..
Visszatérve a szerdához a koncert után süti keksz és gyümölcs evés következett és a legfiatalabbak beszabadultak az oviba. Percek alatt előkerült minden játék, folyt a kergetődzés, valaki még a magnót is bekapcsolta. Fél nyolckor az utolsók között voltunk akik elhagyták a termet.
Jött a neheze..Beninek, ahogy kiléptünk az utcára elzsibbadt a lába, szaggatottan kezdte venni a levegőt, ajjjjajj a Hiszti Tünetek!!! Nagy nehézségek, zsibbadások, fáradtságok, álmosságok közepette eljutottunk a villamos megállóig.
Az autót az ovinál hagytam, számomra ez volt a cél. Beniből a villamoson többször kiszaladt a vér, Dani pedig teljesen bekómált az ölemben. És akkor elkezdett zuhogni az eső!! Hurrráááá!!! Ez még hiányzott!!! De valahogy Beninek jót tett az időjárás változás, mert engedte, hogy Danit ölben vigyem, ő pedig szó nélkül szaladt mellettem a kocsiig. Végre hazaértünk!!

2011. május 10., kedd

Kalandpark




Gyenesben, kedvenc strandunkon tavaly nyílt egy Kalandpark. Többször megnéztük már a fiúkkal és most elérkezett az idő, kipróbálták. Az öltözéket nagyon viccesnek találták, a karabíner használatát nagyjából 10 perc alatt elsajátították és miután egyszer végig mentek a nekik szóló pályán Benike közölte, hogy ez neki már unalmas Ő a nagy pályán akar menni....Persze erről szó sem lehetett....ezt nehéz volt megérteni...