Stadtrundfahrt....

Pénteken kora délután megérkeztek Anyuék és Orsiék. Már nagyon vártuk Őket! Együtt mentünk a fiúkért az oviba, hatalmas volt az öröm mikor meglátták, hogy kísérettel érkezem. Mivel minden percet szerettem volna kihasználni, egyből átkalauzoltam őket a szemközti parkba, hogy gyönyörködhessenek kilátásban, majd a Königsgardenen keresztül elindultunk hazafelé.
Vacsi (természetesen knédlis) után következett Anyu-Apu szülinapja.
Szép kerek szám, a hatvanas díszelgett közös szülinapi tortájukon. Beni&Dani persze lelkesen segítettek elfújni a gyertyákat.
Anyuék nálunk aludtak, Orsiék helyhiány miatt egy közeli szállodában.
Másnap délelőtt kezdődött az igazi városnézés, Vencel tér, Füst torony, Orloj, Károly híd, majd a Vár mellett haladva felkapaszkodtunk a Strahovi kastélyhoz és végül lógó nyelvvel hazaértünk. Legalább 30 fok volt, de lehet, hogy több, szóval kellemes sétálós idő....
Este kimenőt kaptunk, elmentünk Orsiékkal vacsorázni. Találtunk egy igazi cseh éttermet, az étlapon szerpeltek a hagyományos knédlis fogások.
Mindenki degeszre "zabálta" magát. Dehát kellett az energia a következő naphoz!!! Vasárnap előző napi végállomásunktól indultunk. Gyorsan elértük a Loreto-t és tovább sétáltunk a Vár felé. Pont délre értünk oda, így láttuk az őrségváltást, bár a fiúkat inkább korgó gyomruk foglalkoztatta. Gyors hamburgerezés után körbe sétáltuk a Székesegyházat és a túloldalon azon dilemmáztam melyik "utat" válasszuk lefelé. Mivel szerettem volna megmutatni a Wallenstein parkot amit múltkor Petiékkel felfedeztünk, ezért egy eddig még ki nem próbált irányba indultunk. Így jutottunk el a Kolowrat-Cernin kertbe. Ez egy lenyűgöző lépcsőzetes palotakert, tele pihenőkkel, rózsalugassal, levendulával.
Mindig meglepődök, hogy mennyi új látnivalóval találkozom, holott már számtalanszor voltam a Várban és indultam el lefelé. Ha jól számolom ez volt a harmadik út és még biztosan tudok egyet amerre nem jártam....
Hogyan nézünk várost, ha először járunk ott? Meglátjuk a "nagy", monumentális "dolgokat" egy templomot, egy várat, egy házat, egy hidat stb.
Most tapasztalom, hogy mi a különleges abban ha megadatik, hogy egy ilyen pezsgő, érdekes, történelmi örökségekben gazdag kis ékszerdobozban többször sétálhatok.
Felfedezhetem a kisebb "ínyencségeket" is, melyek felett egy 2 napos rohanás során elsiklanánk. Egy díszes kaput, ijesztő vízköpőt, vicces biciklit, óriás széket, cirádás kandellábert, hangulatos udvart, díszes homlokzatot, zeg-zugos macskaköves utcákat stb... Számomra ez az ami igazán érdekes és megadja a "savát-borsát" az összképnek.
Ma is nagyon meleg volt, a park után tikkadtan szálltunk fel a hazafelé tartó 22-es villamosra. Útközben egy étteremben megebédeltünk és Anyuék a Fiúkkal elindultak a Strahovi kastély felé, ahol tegnap még gyerekprogramok voltak.
A fiúk hallani sem akartak a hazamenetelről.
Elkísértem Orsiékat a lakásig és gyors pakolás után már búcsút is intettek, indultak haza...
Peti már korábban leszakadt a csoporttól, otthon pihengetett, én pedig visszaindultam Anyuékért. Mivel a megbeszélt helyen nem találtam őket felhívtam Aput és kiderült, hogy a Fiúk felkalauzolták őket a TV toronyhoz. Na persze nem a torony volt a lényeg, hanem a mögötte levő játszótér!
Miközben kaptattam hegynek felfelé azon gondolkodtam, hogy vajon normális, hogy két négy éves gyerek egész napos gyaloglás után még képes "megmászni" egy hegyet, majd a játszótéren ugrálni-lógni-kapaszkodni stb...
Végre felértem és jól sejtettem kitalálták, hogy Lanovkával jöjjünk le. Tulajdonképpen nem volt ellene kifogásom, mert közel van a 22-es megállója és így könnyen hazajutunk. A villamoson már majdnem elaludtak és a kaptatón felfelé már úgy kellett tolni a feneküket, de összességében le a kalappal a gyerekek előtt nagyon jól bírták!!! a két napos trappolást.

Beni Duma

Beninek pisilés után Anyu javasolta, hogy használja a WC papírt a "maradék" cseppecskék letörlésére. Benike felháborodottan közölte: nem, azt a NŐK csinálják, én pedig nem vagyok NŐ!!!!

Adósságom

Kimaradt egy hétvége! Most pótolom! Első "Barát" Vendégeink május második hétvégéjén érkeztek meg hozzánk. Már nagyon vártuk őket, a fiúk napok óta tervezgették hova fognak bújni Poczok Peti elől. Eljött végre a nagy pillanat, megszólalt a csengő és Dani&Beni elfelejtkeztek a nagy Tervekről helyette rohantak a bejárati ajtóhoz. Aztán persze következett a nagy sikítozás, gyömöszölés, ereszd el a hajam. Előkerültek az ajándékok is Star Wars DVD (mind a hat rész!!), Star Wars-os kulcstartó, csoki. A filmbe azonnal bele kellett nézni és ismét özönlöttek a kérdések ugyanúgy mint mikor véletlenül először belekukkantottak. Innen jött az ötlet...
A közös reggeli után irány a Város!! Mivel Petiék nem voltak még Prágában klasszikus sétára indultunk. Vencel tér, Lőportorony, Orloj, Károly híd és az elmaradhatatlan játszótér a híd lábánál. Az Orlojnál talákoztunk egy csoport buddhistával, először mi készítettünk fényképet Velük aztán valami miatt rákattantak a Fiúkra és egymás után álltak a fiúk mögé egy fénykép kedvéért. Még le is filmezték őket...A kimerítő játszóterezés után hazazötyögtünk a villamossal, illetve félúton kitaláltam, hogy muszály megmutatnom a Királyi kertet. Jó ötletnek bizonyult, mert Petiéknek is nagyon tetszett.
Fél hétre jött Ica a fiúkra vigyázni (ők szinte állva aludtak,)mi pedig elmentünk a Staropramen sörházba, étterembe. Finomat ettünk és jót beszélgettünk.
Másnap sajnos már nem volt olyan szép idő, fújt a szél és nem sütött a nap, de azért a reggeli után elindultunk a Várba. A Vár oldalából Petiék felfedeztek egy érdekes "falat", amiről messziről nem tudtuk megállapítani hogy micsoda...Elhatároztuk, hogy megkeressük. Így bukkantunk rá Prága egy másik gyönyörű parkjára. A parkban található a Wallenstein Palota, ma a cseh szenátusnak ad otthont. A furcsa fal pedig egy mesterséges barlang, különleges hasonmása egy cseppkőbarlangnak és több helyen állatok, arcok vannak kifaragva a kövekből.
Láttunk egy különleges fehér pávát, aki két másik társával szabadon kóricálhat a kertben. A fiúk nagyon élvezték, sokat rohangáltak, jól el is fáradtak.
A fiúk nagy bánatára Petiék délután hazaindultak, de reméljük, hogy szeptemberben ismét jönnek!!
Apropó egyik reggel Beni a villamoson a Star Wars-t dúdolta Tű-tüm, Tü-tű-tüm...Ragadós...

Pruhonice

Vasárnap, mivel gyönyörű idő volt úgy döntöttünk, hogy egy kicsit kimozdulunk a városból. Nem mentünk messzire, csak a kedvelt elővárosba Pruhonice-be.
Peti ismert itt egy jó olasz éttermet, ahol meg is ebédeltünk! Nagyon hangulatos hely, bár a Alkotás úti Da Lello gnocchija finomabb!!!
Ebéd után megnéztük az itt található Kastélyt és sétáltunk egyet a hatalmas prkban, ami egy óriási botanikus kert. Gyönyörű volt, a Botic patak pont keresztül folyik a parkon, több helyen alakítottak ki kisebb vízeséseket. A sétát a virágzó rhododendronok tették felejthetetlenné. Különböző színekben pompázó rhododendron "erdőn" sétáltunk keresztül! Út közben ellestük, hogy hogyan lehet a lehullott virágszirmokat felfűzni egy vastag fűszálra. A fiúk nagyon élvezték, nekem pedig volt időm gyönyörködni....
Itthon aztán ért bennünket egy kis meglepetés. Fürdés után látom, hogy Dani pocakján nem három, hanem négy aprócska "anyajegy" van. A következő pillanatban már tudtam, hogy Dani össze szedte élete első kullancsát. Peti gyorsan felhívta sógorát, hogy pontosan hogy kell kiszedni én pedig biztos léptekkel elindutam a kullancs kiszedő csipeszért. Büszke voltam magamra, hogy persze hogy van itthon, úgy két éve vettem, mint előre látó Anyuka. Kivettem a tokot, de hoppá a csipesz nem volt benne!!! Lehervadt arcomról a mosoly és mint az őrült elkezdtem kiburítgatni a fürdőszoba közepére a dobozokat. Hasznosabbnál hasznosabb dolgok kerültek elő, Beni már válogatta a "kincseket", szegény Dani pedig ordított az ágyon, hogy Vegyétek már ki belőlem, nem akarom, hogy bennem legyen!!!!....
Kiborítottam az összes gyógyszeres dobozt is, de nem került elő!! Hogy hova lett!? Így hát maradt a szemöldök csipesz és sutttty egy másodperc alatt kint volt a kis gonosz!! Gyorsan beletettük egy befőttes üvegbe, jól lezártuk és most már mindenki tanulmányozhatta. Aztán pedig kezdődhetett a rendrakás!!!

Angol nyelv

Nem akarok túl nagyképűnek tűnni, de Dani kezdi enyhe akcentussal beszélni a magyar nyelvet. Az angol "R" betű kiejtése annyira rögzült a kis fejecskéjében, hogy a magyar szavaknál is autómatikusan az "R" angol megfelelőjét használja. Le sem tagadhatná, hogy találkozott már az angol nyelvvel.

Tegnap mikor mentem értük az oviba, éppen kártyáztak (Dani nyert kétszer). Mikor megláttak azonnal letették a kártyalapokat és futottak hozzám. Beni úgy hallotta, hogy mondott neki valamit az ovónéni, én nem hallottam semmit, de Beni tudni szerette volna, hogy mi volt az. Biztos megdícsért, mert ügyes voltál, próbáltam elsunnyogni a témát, de nem sikerült. A Fiam kijelentette, hogy nem ezt mondta, ezt már Ő is érti, ezt már tanulták.....Már nem lehet kamuzni...

A játszótéren is találkoztunk egy kisfiúval, francia, de Apukája mindig mondja neki, hogy a srácokhoz angolul beszéljen. Ő pár évvel idősebb és már szépen használja a nyelvet. Nagyon büszke voltam a fiúkra, mert megértették amit a fiú kérdezett, sőt válaszoltak is!!!! Még a francia Apuka is megdícsérte őket!!

A vidéken eltöltött két nap alatt történt két aranyos eset. Egyszer nem viselkedtek jól az asztalnál, Peti kivitte őket az ebédlőből, leültette őket egy fa alá és mérgében angolul kezdett el hozzájuk beszélni. A fiúk egy szempillantás alatt elnémultak, majd a mondandó végén közölték, hogy OK és hogy értjük...A másik ilyen szitu este a szobában volt, nem akartak elmenni fogat mosni. Peti ismét angolul kiosztotta a feladatokat és Ők csodák csodája megcsinálták...Legjobban a történteken Peti lepődött meg folyamatosan azt kérdezgette, Értik? Valóban értik?
Megkérdeztük Angelat és mondta, hogy már nagyon sok szót ismernek és valőszínű ha nem is az egész mondatot szó szerint, de a tartalmát már értik, őssze tudják rakni a buksijukban. Szuper!!!