Petiékkel

Mivel a fiúk még korántsem gyógyultak meg és a "nagy fikúnak" délelőtt squasholni kívánt kedvük, így csak délután mozdultunk ki a lakásból. Átsétáltunk a Károly hídon és célba vettük az Orlojt, de nagyon nehéz volt haladni, rengetegen voltak! Negyed hatkor kezdődött a gyertyagyújtás, alig lehetett megmozdulni a téren, a színpadot egyáltalán nem láttuk és a karácsonyfából is csak a tetejét. Beninek és Daninak is egyre fogyott a türelme, minden bajuk volt... Azért megvártuk míg kivilágították a fát de utána beültem velük egy taxiba és hazamentünk. Szinte azonnal elaludtak a meleg autóban, azon gondolkodtam, hogy megkérem a taxi sofőrt segítsen felvinni őket, mert egyik gyereket sem merem egyedül lent hagyni...mi van ha eltűnik??...De aztán a probléma magától megoldódott, mert ahogy megállt az autó felébredtek és nagy nyöszörgések közepette a saját lábukon jöttek fel a lakásba. Ica hétre jött, közben megérkeztek Petiék is és ismét ellátogattunk kedvenc éttermünkbe. HÚÚÚÚÚ, degeszre ettük magunkat, megint nem csalódtunk!!!
Vasárnap gyünyörűen sütött a nap és Petiékkel a városban találkoztunk. Csak rövidke sétára és nutellás banános palacsintára maradt idő. Ahogy már csak négyesben a Palladium felé gyalogoltunk az egyik utcasarkon belebotlottunk egy kisebb vásárba. Itt felelevenítették a régi hagyományokat is, kis dióbelet égő gyertyával kellett egy vízzel teli teknőbe helyezni és attól függően milyen irányba indult el a pici hajó ki lehetett találni mi lesz jövőre. Petiék kipróbálták, hogy olvasztott fémet öntöttek egy dézsa vízbe, minek megszilárdult formájából ismét jósoltak nekünk!
Szerencsére Beni&Dani napról napra jobban lettek, de úgy döntöttem, hogy hétfőn még otthon tartom őket. Egyébként mióta beköszöntött a hideg szürke idő étkezőasztalunk kézművesműhellyé változott. Amit abszolút nem bánok, sőt inkább örülök, hogy le lehet kötni őket ilyen elfoglaltságokkal. Festettünk üveget, csináltunk almaforgót, Beni teljes átéléssel farigcsálta szét a leégett gyertyákat, vettünk diót és elkészítettük saját "jósdánkat". Az adventi kalendárium készítésekor a legnagyobb kihívást számomra a 48 db kis ablak kivágása jelentette....a végére már nagyon untam....