Újra Prága

Vasárnap este érkeztünk vissza, két autóval és rengeteg csomaggal. Felpakolás után neki láttunk a zacskók, bőröndök eltűntetésének, a fiúk pedig ismét birtokba vették rég nem látott szobájukat és játékaikat. Végre játszottak velük. Pár perc alatt óriási kupi kerekedett, de nem bántam, mert legalább lefoglalták magukat. Hétfőre nem terveztem semmi különöset, szerettem volna a mosnivalók mennyiségét a minimálisra csökkenteni és még egy picit pakolászni. A fiúknál is tartott még az újdonság érzése hangulat, előkerültek a társasjátékok, autóztunk, legóztunk, temperáztunk. Néha sikerült egy-egy dolgot a helyére tenni de valójában minden igyekezet teljesen feleslegesnek bizonyult, mert a fiúk sebességét képtelen voltam követni..., mint egy "horda" sepertek végig a lakáson. Este mikor Peti hazaért és körbe nézett a lakásban csak ennyit mondott: Ez nem lehet igaz, hogy egy Balaton nélküli nap ezt eredményezi...... Aztán Apával elkezdődött a rendrakás ami azt kell, hogy mondjam sokkal gördülékenyebben zajlott, mint 2 hónappal ezelőtt. Hozzáteszem, hogy Benike hozzáállása nem változott, a hírtelen rátörő fáradtság és földön fetrengés továbbra is a repertoárja része a pakolás szó hallatán, viszont legalább kevesebbet kellett noszogatni...Beni Őfelsége (már csak így hívom) az Ész a családunkban, legalábbis Ő ezt hiszi, mindent jobban tud mint bárki más és ilyenkor minden mondanivalóját fölényes, kioktató módon úgy közli, hogy tök hülyének érezhetnéd magad, ha nem tudnád hogy neked van igazad. Leszúrjuk valamiért és képes vitába szállni, megmagyarázni, hogy az miért nem jó amit mi gondolunk és miért úgy tuttti ahogy ő képzeli...Másodpercek alatt képes hisztériás rohamot produkálni semmiségek miatt és krokodil könnyeket hullatni. Ő már tud olvasni, kérdeztem tőle hogyan? A válasz: csendben. Ja és lesz 4 cicája, 3 papagája, 5 gyereke és 2 kecskéje, ha nagy lesz....Beni kolónia. Danival valahogy könnyebb, kezelhetőbb, megértőbb, sőt eltanulta a módszerünket, ha Beni "őrjöngve" akar valamit tőle, megpróbál alkut kötni, más játékot felajánlani, Beni figyelmét elterelni. Őrült cuki ahogy érvel. Danika folyamatosan kérdez a miértre, miérttel.....és mesél... De egyikőjük sem tudjol a elviselni, ha valamelyikőjük jobb a másiknál. Akárhogy is mind a kettőjüknek nyerni kell! Tombol bennük a versenyszellem! Tegnap amíg én a vacsit csináltam Peti rajzversenyt hírdetett. Végül különböző kategóriákban kellett eredményt hírdetni, színes és fekete-fehér, így mind a ketten arany érmesek lettek. Kedd délelőtt találkoztunk a Ladronka parkban Judittal és Samuval (2 éves lesz). A park végében parkoltam le, hogy a fiúk tudjanak bringázni a játszótérig. Ők tekertek, én meg kocogtam utánuk. Nagyon élvezték, én kevésbé, főleg a megtömött hátizsákkal a hátamon. Nagyon szép idő volt és van is, de ugyanakkor rettentő csalóka, mert az otthoni 30 fokhoz képest csak 18-20 fok van, igaz, hogy ragyogóan süt a nap, de a levegőben már érezni az ősz közeledtét. A játszótér sokáig nem kötötte le őket, úgyhogy elköszöntünk Judittéktól és irány a bicajozás. Jól elfáradtak, ebéd után sikerült is elaltatni őket, bár Beni még félálomban is küzdött és dörmögte, hogy ő bizony nem fog aludni... De most én nyertem!!! Hagytam őket szunyókálni, mert esti programot terveztünk. Régi főiskolás ismerősünkkel és barátjával találkoztunk az Orlojnál, akik város nézésre érkeztek. Az államvizsga óta nem találkoztunk Vikivel (Olaszországban élnek), úgyhogy volt miről beszélni. Közben sétáltunk és megvacsiztunk. Fickókák jól viselkedtek, vittünk magunkkal távcsöveket, fényképezőgépet, úgyhogy elszórakoztatták magukat és minket is. Szerdán pedig állatkerteztünk. Az indulást megelőzte egy kiadós Beni hiszti. Fejébe vette, hogy a 1,5 m hosszú rongy kígyóját magával hozza, mert meg kell mutatnia a zsiráfnak. Hogy miért pont a zsiráfnak???? Nem tudom, de őszintén szólva nem is érdekelt, mert minél hamarabb el szerettem volna indulni. Én persze tiltakoztam, annyi engedélyt tettem, hogy az autóig lehozhatja, de az állatkertbe nem hozhatja be, mert NEM VAGYOK HAJLANDÓ CIPELNI! Fél órán keresztül legalább tartott az őrület, magára tekerte a kígyót, mutatva hogy így fogja hozni. Közben Dani felöltözött és Beni pizsamában kiabált már én is kiabáltam és végül úgy döntöttem, hogy Beni nélkül megyünk. Danika közben bevetette diplomáciai képességeit és próbálta rábeszélni fafejű tesvérét, hogy hozzon magával valami kisebb állatot, ami belefér az oroszlános táskájába. Egyszer csak abbahagyta a bőgést, mintha elfújta volna a szél a potyogó könnyeket, és közölte, hogy akkor elhozza a fényképezőgépét. Majd szépen felöltözött és elindult az ajtó felé, én meg csak álltam ott és azon gondolkodtam, hogy döntsek magamba egy egész csomag magneB6-t, vagy sem. Pár szemet be kellett volna kapkodnom, mert félúton a Beni oldalán levő hátsó ablak egyszerűen megadta magát és elkezdett lecsúszni. ÓÓÓ NEEEEEEE!!!! Már így is késésben vagyunk és egyébként is most mit csináljak? Felhívtam Petit és ahogy sejtettem irány a szervíz. Nagy mázlim van, mert közel hozzánk van egy NH Car és totálisan véletlenül kiderült, hogy az egyik srác beszél picit magyarul. Visszafordultunk. Szerencsére ideiglenesen meg tudta javítani és így végre ismét elindulhattunk a ZOO-ba. Úgy döntöttem, hogy kisvonattal feldöcögünk a dombtetőre és onnan sétálunk vissza és a végén elkanyarodunk a kecskékhez. Az etetést nem lehet kihagyni! Kellemes délután volt, az állatkert nagyon jó hely, végre láttuk az orángutánt és a jeges macik is tündériek voltak. Peti aznap este focizott, vacsi után kértem a fiúkat, hogy a szobájukban legalább akkora rendet tegyenek, hogy az ágyukig el lehessen jutni. Meglepetésemre bevonultak a szobába és csak a játékok puffanását hallottam, ahogy a műanyag dobozokban landolnak. Egy idő múlva jönnek ki, fülig ér a szájuk és mondják, hogy meglepetést "csináltak" nekem. Happy birthday-t énekelve behúztak a szóbába és csodák csodája az összes játékot elpakolták, sőőőőőőőtttttt még az ágyukat is előkészítették a lefekvéshez. Na több se kellett anyai szívemnek egyből csordultig telt imádattal és magamban megállapítottam, hogy megint "nőttek" változtak a fiúk. Ez is olyan dolg amit eddig nem csináltak, ahogy az is, hogy már nem kell őket öltöztetni. Este kikészítem a pizsit, vagy reggel a ruhájukat és egyedül felveszik. Igaz, hogy első nap az oviba Danika elfelejtett alsónadrágot húzni én is csak utólag vettem észre, mikor az ágy mellett megtaláltam a naciját. Kérdeztem, hogy nem hiányzott? Mondta, hogy első pisilésnél kereste, de kényelmes volt a nadrág így is.....