Képek

Képek

Oldalak

Lilypie Fifth Birthday tickers

Lilypie Fifth Birthday tickers

2011. április 6., szerda

Szerda



Ma megdicsérték a fiúkat az oviban!!!! Gyakorolták az ABC betűit szépen kimondani és minden betűhöz szavakat is tanultak. Azt mondták, hogy a fiúk meglepően szépen ejtik ki a betűket, csak a W-vel és az R-el van probléma. Egyiken sem lepődtem meg, hiszen a W-vel eddig még nem is találkoztak, az R pedig magyarul sem könnyű. Úgyhogy nagyon örültem, hogy ilyen ügyik!!
Készítettek easter grasses-t (képen), amit itthon kell nevelgetni. Búzaszemeket ültettek a kis kosárba és Beni mesélte, hogy figyelmeztették őket, ha jól gondozzák a növényeket, úgy megnőnek, hogy ellepik a lakást és traktort kell hívni, hogy eltűnjön. Meglepődtem, hogy ezt így mind megértette….
Ma este történt még valami vicces. A srácok „őrjöngve” énekelték a nappali közepén:
we were, we were rock you!!!!! Hoppácska, ez meg mi?
Újságolták, hogy az oviban tanulták!!!
Na és ki énekli ezt a dalt, érdeklődtem….
Kérdőn néztek rám, aztán rávágták: Halász Judit???!!!!
Hát nem egészen….
Elalvás előtt még beszélgettünk picit a péntek estéről, hiszen akkor jön először Ica a gyerekekre vigyázni. Múlt hét szerdán már találkoztak. Velünk töltött egy estét, hogy megnézze mit hogyan szoktunk csinálni. A fiúk egyenlőre pozitívan álltak a helyzethez, de hát tudjuk, hogy a puding próbája az evés….

Foci



Tegnap délután a fiúk jót játszottak még az udvaron. Nagyon szép idő volt, a gyerkőcök tomboltak…Az egyik ovóbácsi (Fritz, elég fura név egy amerikainak) is csatlakozott. Az európai foci szabályait még el kell sajátítani, egyenlőre inkább amerikai futballt játszottak, felváltva hasaltak a labdára és egymásra.
Sajnos a japán kisfiú áprilisban visszaköltözik Japánba. Kezdődik neki az iskola, a szülei azt szeretnék, ha otthon meg tanulna japánul írni-olvasni.
Most hallottam először a gyerekeket egymás között angolul kommunikálni. Néhányan nagyon szépen folyékonyan beszélnek. Egy anyuka mesélte, hogy Ő azért hordja ebbe az oviba a gyerekét a város másik végéből, mert ide valóban külföldi gyerekek járnak és kénytelenek egymással angolul beszélni. Más ovikban, hirdetik, hogy angol nyelvű, de van 15 cseh gyerek és nyílván nem fognak angolul cseverészni. A fiúknak még kell egy kis idő, de remélem egy év múlva már nem fog gondot jelenteni a beszéd.

Fincsi


Szombaton vettünk 2kg epret. Peti picit hezitált, persze teljesen feleslegesen, mert hétfő este már csak 4 szem árválkodott a dobozban, majd a fiúk azt is gyorsan elfogyasztották.....

2011. április 4., hétfő

Spiderman


Mivel ma mikor a fiúkért mentem az oviba éppen a Spiderman-t?????!!! nézték, mentségül szolgáljon, hogy angol nyelven, (Edit mi a rosszabb a kinyiffantott katicabogár, vagy a Pókember?) este megkértük a fiúkat, hogy tartsanak nekünk bemutatót, milyen dalokat tanulnak. Miután teljes menetfelszerelésben megjelentek gitár, csörgő, pörgettyű, köntös stb kíváncsian vártuk a stand up-t.
Meghallgattuk a Spiderman –t rock verzióban, majd azt, hogy stop it, stop it, stop it még vagy százszor elismételve heavy metal stílusban előadva.
Bepróbálkoztak az inci finci spider-rel, de minket nem lehet átvágni, mondtuk, hogy ezt még Biatorbágyon tanulták.
Dani kívülről fújja villamosmegállók nevét az oviig és ezt többször elénekelte nekünk gitárkísérettel következő megálló (persze csehül) získi zastavska Malovanka, získi zastavska Brusnice stb
Aztán következett a Züm-Züm dal, amit az ovóbácsi állítólag gitárral kísér…a szöveg ennyi züm züm, züm, züm, de ezt ütemre kell énekelni.
Vicces volt, jókat mosolyogtunk, a fiúk beleélték magukat, repült Zsuzska és a párna meg még pár dolog, bár Peti többször megjegyezte ezért fizetünk ennyi pénzt havonta?
Szóval elhatároztam, hogy holnap megkérdezem mi is a helyzet ezen a téren.
Mindettől eltekintve az ovi továbbra is szimpi, minden nap készítenek valamit, amit aztán büszkén hoznak haza. Úgyhogy vettünk egy nagy táblát a hétvégén a szobájukba, amire kitűzhetjük a mesterműveket. Sokat rajzolnak Beni házat, Dani pedig „embereket”. Érdekes, hogy fordítva nem fordul elő.
Az első úszás óra is jól sikerült, bár először meglepődtek, hogy nem ér le a lábuk a vízben. Erősen kapaszkodtak mind a ketten az óvóbácsi nyakába, de aztán megbarátkoztak a helyzettel. Balhé csak akkor tört ki, mikor visszaérve el akarták tenni az úszószemüvegüket és nadrágjukat, mert ezek ott maradhatnak az oviban. Na, a fiúk nem adták oda, sem a szemüveget, sem a nadrágot!!!! Mondták, hogy beszéljem meg Velük, hogy ez a szokás és majd legközelebb mi is így csináljuk!