Tavasz???

Üdv Mindenkinek,

Képzeljétek ma (hétfőn) több mint 10 fok volt és gyönyörűen sütött a nap!!! Igazi tavaszi idő!! Már a hét végén elolvadt az összes hó és hurrá csicseregtek a madarak. Na nem ringatom magam hiú ábrándokba, mert Peti szerint még visszatér a tél pedig milyen jó is lenne….
Ki akartam használni ezt a szép időt, de sajnos mai sétánk nem sikerült hosszúra, mert Benike a túra elején bepisilt, pedig a lelkére kötöttem, hogy szóljon inkább 10 perccel előbb, mint egy perccel később. Tanulság mindig legyen nálunk váltóruha (nincs holmi csinos női kézitáska, marad a mindent elnyelő hátizsák).
Viszont felfedeztünk egy jópofa kis parkot a közelben ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a várra. A fiúk boldogan rohangáltak a fák között begyűjtötték az összes rohadt tobozt, kukacos gesztenyét, megrágott dióhéjat, használt kisfésűt és még folytathatnám persze mindent haza akartak hozni…és sajnos ekkor a nagy kincsgyűjtés közben megtörtént a baleset…Persze nekem lila lett a fejem, de ők nem fogták fel olyan tragikusan a dolgot…
Ismét meg kell, hogy állapítsam nagyon optimális helyen lakunk. Ha nem a vár felé, hanem a másik irányba indulunk pár megálló után elérjük a Brevnov Castle megállót. A hét közepén, mikor még röpködtek a mínuszok és mindent hó borított nagyon jót szánkóztunk itt. Ugyanebbe az irányba, ha továbbmegyünk, már autóval van egy Kaufland ami éjfélig nyitva tart minden nap. Ez nekem praktikus, mert miután Peti hazaér legalább el tudok ugrani. Szerintem itt már megismernek bennünket, mert mikor először itt voltam a fiúkkal, hétfőn délelőtt (jelszóval, hogy gyorsan ugorjunk el, vegyünk pár dolgot apa szülinapi vacsijához) sikerült elég hatásosan bemutatkoznunk…Azzal kezdődött, hogy a gyümölcs osztályon a fiúk észrevették, hogy mivel alacsonyan vannak a mérlegek simán elérik, meg tudják nyomni a gombot és rá is tudják ragasztani a matricát a zacsira. Ezután ha rajtuk múlott volna az összes zöldséget és gyümölcsöt lemérjük és felcímkézzük. Itt már volt egy kemény vitánk..
Majd a húsoknál, mikor már könyörögtem, hogy még ezt az egy dolgot engedjék, hogy megkeressem, Danika egyszer csak magára borította a nagy bevásárló kocsit. Én pont háttal álltam bevásárló cetlivel és húsokkal a kezemben, majd miután belém hasított a felismerés , hogy jaj ne ez az én fiam megfordultam az ordításra és azzal a lendülettel, ami a kezemben volt bele pakoltam a mellettem álló kocsiba és rohantam a gyerekhez akinél már többen segédkeztek. Szerencsére nem történt semmi baj, csak az ijedtség okozta a hatalmas krokodil könnyeket. A következő percben mint egy őrült elkezdtem keresni a cetlicskémet (úgy éreztem nélküle elveszett ember vagyok) és a kiválasztott húsokat, amiket aztán, mikor már feladtam és ötszázszor elmondtam magamnak, hogy nem lehetek ilyen hülye, hova tehettem azt a papírdarabot) a mozgólépcső alján egy aranyos nénitől az ő kocsijából visszakaptam. Pont a hét végén láttuk a Szaffit és akkor, ott eszembe jutott, hogy most nekem is jól jönne egy ilyen gőz kiengedő csap a fejem tetején…
De az élet nem áll meg…kifelé menet találtunk egy fodrászt és szerencsénkre pont nem volt senki és még elfogadható árat is mondtak úgyhogy gyorsan levágattam a fiúk haját, majd hopp egy cukrászda, itt megvettük a cuki szülinapi tortát. Olyan simán ment minden, hogy már gyanakodni kezdtem….Aztán a kijáratnál megvilágosodtam: nincs meg a kabátom…Hol hagytam? A fodrásznál…Úgyhogy visszabaktattunk érte..
A szülinapi vacsi egyébként jól sikerült mindenkinek ízlett és a torta is finom volt.
Másnap délután játszottunk a fiúk szobájában, karácsonyi zenét hallgattunk (nálunk ez még mindig sláger) és egyszer csak Benikének eszébe jutott hogy találkozni akar a Jézuskával. Mikor mondtam neki, hogy ez nehezen kivitelezhető óriási hisztiben tört ki, na ennek a fele sem tréfa. Zavaros magyarázatba kezdtem, hogy Jézuska mindenhol ott van a lelkedben a gondolataidban stb..persze nem értette, hogy is értette volna, hiszen még én sem értem….
Ok legyünk gyakorlatiasabbak ott lakik a fákon a levelekben az erdőben a mezőn stb..Ez már jobban bejött és csak annyit fűzött hozzá, hogy ha nagyon mélyre ás a levelek között akkor akár meg is találhatja, de kikukkanthat egy vakond, vagy egy sündisznó is…..Igen igen bármi megtörténhet. Danival megegyeztek abban, hogy ha Jézuska picit nagyobb lesz, talán jövőre, már segíthet a Mikulásnak kihordani az ajándékokat…Imádom ahogy az agyuk jár!!!
Csütörtökön eljött hozzánk Emese a kisfiával. Első prágai vendégeink.. Ők már négy és fél éve élnek itt, pár hónap múlva költöznek Bukarestbe, mert a férjét áthelyezték. Három fú gyerkőc anyukája, a kettő nagyobb oviban, illetve iskolában volt, úgyhogy mi a legkisebbel ismerkedtünk meg. Sokat beszélgettünk, megtudtam jó pár infót, címet, nevet..
Ő ajánlotta a kis Dínó parkot is, ahova szombaton el is látogattunk. Áprilisban nyílik egy hatalmas Dínó park ugyanitt, ez még csak ízelítő volt. Először egy 3D-s filmet láttunk. A fiúknak újdonság volt a szemüveg, meg hogy „leharapja az orrukat” a dínó.
Benike vagányan, külön ülve végignézte a filmet, Danika az ölemben kucorgott és többször kijelentette, hogy menjünk ki. De azért Ő is bátor volt, mert kitartott a végéig. Ezt követően beléptünk egy terembe, ahol életnagyságú dínók voltak kiállítva. Mozogtak, fújtak, szörcsögtek, Danika fel akarta csatolni a nyúlcipőt, de a nyakamba csimpaszkodva azért végignéztük őket. A végére pedig teljesen megbékélt a dínókkal még kedvence is lett…Ebéd után hazaindultunk, gyerkőcök egyből elaludtak a kocsiban. Gondoltuk gyorsan veszünk valamit vacsira, ezért beugrottunk az imádott Kauflandba. Még hagytuk is őket aludni, plussz egy fél órát ücsörögtünk a kocsiban a parkolóházban, de sajnos mint később kiderült Daninak ez így is kevés volt. Ismét előadtuk magán műsorszámainkat, de a két gyerek jól beosztotta, mert amikor az egyik abbahagyta, akkor kezdte a másik. Többen megbámultak bennünket, a takarítóbácsi a gépével azzal fenyegetőzött, hogy Danikát is beleteszi a zsákba, a kenyér sütő néni mákos kiflit dugdosott Benike orra alá…Peti csak annyit mondott mikor kifulladva beültünk az autóba, hogy ha hazaérünk az lesz az első hogy bevesz egy doboz MagneB6-t, majd megiszik egy jó nagy pohár Bacardi colát…
Ehhez képest a vasárnapunk igazán nyugisan telt, ki sem mozdultunk a lakásból. Elkaptunk valami nyavalyát. Ami a meglepő, hogy én éreztem magam a legrosszabbul. Egész nap feküdtem volna. Peti rendes volt, mert amit tudott megcsinált, még sütit is sütött!!!
Most már jól vagyok, fiúk még köhécselnek, „lelkesen” porszívózom az orrukat ez nálunk felér egy közelharccal és szedik az egyéb vackokat…
A bepisiléses tegnapi story után ma egy hatalmasat sétáltunk (vittem váltócuccot). Már tegnap kinéztem a villamosról mai túránk kiindulópontját és nem csalódtam. Remek útvonalon, csodálatos kilátással, igen rövid idő alatt eljutottunk a TV toronyig, majd itt találtunk egy jó kis játszóteret is.
Aztán Irány a lanovka. Nem szálltunk fel rá, majd apával, hanem szépen lesétáltunk mellette. Közben gyűjtögettünk hol ezt, hol azt, hoztunk haza fenyőágat is hogy majd a nyuszinak feldíszítjük. Megnéztük a lenti megállót, hol lehet beszállni és nagyon hangulatos utcácskákra bukkantunk. Könnyen megtaláltuk a villamosmegállót is, ez is a 22-es útvonalára esik, így aztán szépen haza zötyögtünk. Persze a fiúk totál elfáradtak, négy órát mászkáltunk nem is csodálom, de azért ahogy beléptünk a lakásba már festeni akartak. Kitalálták, hogy kifestik a haza cipelt kövecskéket, kisebb sziklákat..És ha ők valamit a fejükbe vesznek…Negyed óra múlva Beni tetőtől talpig festékes volt, Danika ügyesen csinálta..
Megtalálták az ikeás filctollakat és nem tudom milyen megfontolásból, de magukra nyomdáztak vele és Benike kifestette az arcát zöld színnel (szörnyeteget játszott, aki mindenkit bekap). Mindezt pár perc alatt művelték, már csak a végeredménnyel szembesültem.
Eddig nem volt, de pár napja már bejön néhány csatorna a TV-n. Pár cseh és német. Van egy mesecsatornánk a Kika, állandóan ez megy, a fiúk már tízig számolnak németül….A kedvenc video pedig a Mackótestvér, illetve ahogy a fiúk hívják Testvér Maci. Utoljára csehül kellett végignézni….Dani ötlete volt..

Így telnek napjaink, nem unatkozunk…
Sokszor puszilunk mindenkit és ha van időtök írjatok!

Andi&Peti
Beni&Dani

Ui: Peti mondta, hogy róla keveset írok… Kérésére leírom hétfő éjszakai „hőstettét”:
Hétfőn Pozsonyba utazott az ottani értékesítőkhöz, akik elvitték vacsorázni. Jó volt a hangulat ettek, ittak, többen berúgtak, majd éjfélkor átmentek egy munkatársuk családi házába, ahol hajnali négyig activityztek. Peti szlovák activityvel játszott angolul…De megnyerte!!! és Ő volt az egyetlen aki nem rúgott be (mert tudja, hogy hogyan kell inni…) és nem szívott el egyetlen szál cigit sem….
Sokszor Gratula!!!!!!!!!!!!